-Beszélni szeretnék veled.
-Mondjad
-NEM AKARLAK ELVESZÍTENI! NEM NEM NEM!
-Az elveszítés és az elengedés között sok különbség van. :)
-Tudom, de nem látom be. Ha elengedlek, akkor el is veszítelek.
-"Ha szeretsz valakit, akkor elengeded, és hiszed, hogy visszarepül hozzád."
- Ne bölcsködj. Nem értesz meg engem. Szeretném ha olyan lenne mint régen, hogy átlátsz rajtam. Igazából azt szeretném ha tudnád, hogy mit is gondolok. Csak az a baj. hogy én se tudom.
-Mit vársz tőlem? Mit csináljak?
-Nem tudom. Szeress. Vagy nem tudom. Most ugye utálsz?
- Nem. Csak nem értelek.
-Tudom hogy eleged van belőlem. Meg is értelek. De egyszerűen nem tudom abbahagyni. Kellesz nekem. Szükségem van rád.
-Te tényleg ennyire szeretsz?
-Nem. Nem szerelemmel. De valahogy... Talán mégis. Igen, én ennyire szeretlek.
-És most ezzel mihez kezdjek?
-Nem tudom. Tűnj el az életemből úgy, hogy vidd magaddal az emlékeimet rólad.
-Ez nem lenne jó. Buta vagy, ha azt hiszed hogy nem vagy fontos nekem.
-Pedig olyan érzés. Legutóbb 1000 perces után volt jó. Akkor valami letört a tükörrel együtt. Mert neked az a ribanc fontosabb a normális embereknél. Csak majd hadd mondjam azt, hogy Én megmondtam...
ápr
25
0
Szólj hozzá! A bejegyzés trackback címe:
https://opaleyeworld.blog.hu/api/trackback/id/tr892855209
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.