Mint említettem kezd durvulni a helyzet. Még leírni is fáj mi történt tegnap. "Nem mintha érdekelne" Igazából féltékeny vagyok. Mert R kicsit bedurvult tegnap, és K letapizásáig fajult a helyzet, de nagyon durván. Én néztem, mert az ölemben feküdtek. És igazából nem érdekelt, mert R csinálja, 16 éves, azt csinál amit akar. De én igazából már a lánybarátai miatt is pattogok, holott én is csak egy vagyok közülük. De ez most nagyon betett. Nem is tudom miért. De egész nap rossz kedvem volt, és szomorú vagyok. A helyzetet bonyolítja K "piatársa" E, akivel "minden éjszakát együtt tölt". Ez persze csak duma, de E nagyon nyomul K-ra, és most féltékeny. Szerencsére vagy sajnos, nem tudom eldönteni, bejött takarítónéni, és vége lett, mert fölkapcsolta a lámpát. Durva hogy mik történnek a termekben délután...
Nem csak ez az oka rosszkedvemnek, hanem a drága osztályom. Ez a másfél év megtanított, hogy a társadalom nem "jó és gonosz", és mindenkinek van pozitív oldala. Még nekem is. Mert én csúnya vagyok, és általánosban ehhez mérten a ranglétra alján voltam. Most itt megtanultam ismerkedni, felnőttem, és megkedveltek. De mindenhol van valami ami nem annyira jó az embernek. Van itt is két lány, akik nem rosszak, nem buták, nincs problémám a felsős ismerőseikkel, de nekik van velem. Mert én nem simulok bele a tömegbe, én kimondom amit gondolok, és úgy ahogy gondolom. A jobb barátaim megszokták, de ez a két lány, nem feltétlenül bántásból, de nem kedveli a stílusomat. Ezért összevesztünk.
