Igen-nem napok

 Sok minden történt... És kezd kicsit elszaladni velem a ló ha R-ről van szó. Tegnap D-vel adtunk neki két oldalról puszit, de az semmi mához képest. Mert ma benn maradtunk. E is ott volt, de elment. Aztán kezdődött a hülyeség. Először csak szagolgattuk R-t K-val, úgy hogy ne tudja mit csinálunk. Annyit röhögtünk! Aztán kezdődött az extázis, először könnyebben, a rágót húzogattam ki a szájából. Tovább szagolgattuk, közben valahogy letakartuk a fejét a pólójával. Aztán nem tudom mi történt, de R arca be volt kötve a pulcsijával, a feje K ölében, egy széken ült, a lába egy padon... Furcsa póz... Elkezdtem szórakozni, a pólóját húzgáltam föl meg ilyenek. K-val cseréltünk, most én ültem a padon. R bevadult, hogy ő megadja a kezdő löketet, és rögtön ki is nyitotta az övét, és egy gombot is kigombolt a nadrágján. Ekkor bejött a takarítónéni, és R ott feküdt bekötött arccal, kinyitott övvel, feje az ölemben. A takarítót nem foglalkoztatta, de végre kiment. K kigombolt még kettő gombot, majd cseréltünk, mert nem merte tovább. Én gomboltam ki az utolsó két gombot. Ekkor R szerencsére megijedt, és begombolkozott, de a kötést nem vette le. A szájáról lehúztuk, de végül nem smároltuk le. Még jó. Csak a rágómat raktam a szájába. Aztán fölkapcsoltuk a lámpát, és teljesen hétköznapi módon elkezdtük keresni K telefontokját. Csak R merte föltenni a kérdést: Mi volt ez? Többet nem beszélünk róla, csak én elmondom G-nek, mert megengedték. Ezek a kalandok jók nekem, de nem mozdítják előre az ügyemet. Szeretem R-t !!!